ИСТОРИЧЕСКАЯ ПОЛИТИКА И МЕМОРИАЛЬНАЯ КУЛЬТУРА СОВРЕМЕННОГО ВЕНГЕРСКОГО ОБЩЕСТВА

Авторы

DOI:

https://doi.org/10.17072/2218-1067-2023-3-12-20%20

Ключевые слова:

Венгрия; коллективная память; национализм; интеллектуалы; историческая политика; войны памяти; культура памяти

Аннотация

Целью исследования является анализ актуальной политики памяти в современной Венгрии в начале 2020-х гг. Автор анализирует роль и место интеллектуальных сообществ как основных пространств генезиса памяти и функционирования мемориальной культуры и коллективной исторической памяти в современной общественной и политической мысли Венгрии. Новизна исследования заключается в изучении актуального (современного) этапа в развитии исторической политики венгерского общества в контексте объективного дефицита междисциплинарных исследований, сфокусированных на анализе мемориальных культур.  Показано, что: 1) интеллектуальное сообщество как один из системных сегментов современного венгерского общества вносит значительный вклад в развитие и трансформацию мемориальной культуры, 2) спектр мемориальных практик венгерских интеллектуалов как агентов политики исторической памяти и форматоров различных версий мемориальной культуры варьируется от исторического ревизионизма до попыток формирования либерального мемориального канона, 3) мемориальные практики современного интеллектуального сообщества взаимосвязаны с развитием националистического дискурса, представленного этническим и гражданским национализмом, 4) участие интеллектуалов в мемориальной политике актуализирует политическую и идеологическую гетерогенность современного венгерского общества, содействуя параллельному соразвитию и конкуренции различных форм исторической памяти, стимулируя мемориальные конфронтации и войны памяти. Предполагается, что роль общества в исторической политике современной Венгрии будет возрастать, а интеллектуалы и активисты памяти будут оставаться среди основных активных участников мемориальной политики. 

Биография автора

Максим Валерьевич Кирчанов, Воронежский государственный университет

доктор исторических наук, доцент кафедры регионоведения и экономики зарубежных стран, факультет международных отношений; доцент кафедры истории зарубежных стран и востоковедения, исторический факультет

Библиографические ссылки

Колесник, І. (2017) ‘Український історик і влада: від примусу до партнерства’, Ейдос. Альманах теорії та історії історичної науки. Київ: Інститут історії НАН України, 9, сс. 9–24. [Kolesnyk, I. (2017) ‘The Ukrainian historian and the government: from coercion to partner-ship’ [Ukrayinsʹkyj istoryk i vlada: vid prymusu do partnerstva], Eidos. Almanac on Theory and History of Historical Sci-ence. Kyiv: Institute of History of the National Academy of Sciences of Ukraine, 9, pp. 9–24.

Усманова, Д. (2003) ‘Создавая национальную историю татар: историографические и интеллектуальные дебаты на рубеже веков’, Ab Imperio, 3, сс. 337–360. [Us-manova, D. (2003) ‘Creating a National History of the Tatars: Historiographic and Intellectual Debates at the Turn of the Century’ [Sozdavaya natsional'nuyu is-toriyu tatar: istoriograficheskiye i intel-lektual'nyye debaty na rubezhe vekov], Ab Imperio, 3, pр. 337–360. (In Russ.)].

Цвиклински, С. (2003) ‘Татаризм vs булгаризм: «первый спор» в татарской историографии’, Ab Imperio, 2, сс. 361–390. [Zviklinski, S. (2003) ‘Tatarism vs Bul-garism: "the first dispute" in Tatar histo-riography’ [Tatarizm vs bulgarizm: «pervyy spor» v tatarskoy istoriografii], Ab Imperio, 2, pр. 361–390]. (In Russ.)].

Шеррер, Ю. (2009) ‘Германия и Франция: проработка прошлого’, Pro et contra, 3–4, сс. 89–108. [Scherrer, J. (2009) ‘Germany and France: working through the past’ [Germaniya i Frantsiya: prorabotka proshlogo], Pro et contra, 3–4, pр. 89–108. (In Russ.)].

emlékezete. MTVA Archívum (2022) Október 21 [online]. Available at: URL: https://archivum.mtva.hu/stories/1956-oktober-23-Fotogaleria.

A nemzet emlékezete – A magyar történelem mé-rföldkövei. Magyar Nemzeti Levéltár (2022) Július 8 [online]. Available at: URL: https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/a_nemzet_emlekezete_a_magyar_tortenelem_merfoldkovei.

A nemzet emlékezete. Kultura (2020) Augusztus 25 [online]. Available at: URL: https://kultura.hu/a-nemzet-emlekezete/.

Baranyai, B. (2021) A felejtés ellen dolgozunk – Beszélgetés a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével. Magyar Kurir. De-cember 12 [online]. Available at: URL: https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-felejtes-ellen-dolgozunk-beszelgetes-nemzeti-emlekezet-bizottsaga-elnokevel.

Benziger, K. P. (2008) Imre Nagy, Martyr of the Nation: Contested History, Legitimacy, and Popular Memory in Hungary. L. – NY.: Lexington Books, 218 p.

Bukovszki, P. (2023) ‘Zivataros évszázadok: a 200 éves Himnusz sorai ma is aktuálisak’, Pest Buda, Január 22 [online]. Available at: URL: https://pestbuda.hu/cikk/20230122_zivataros_evszazadok_a_200_eves_himnusz_sorai_ma_is_aktualisak.

Csere, P. (2021a) ‘Egy konspirálni képtelen nemzet összeesküvése’, Magyar Hírlap, Március 10 [online]. Available at: URL: https://www.magyarhirlap.hu/tudomany/20210310-egy-konspiralni-keptelen-nemzet-osszeeskuvese.

Csere, P. (2021b) ‘Fekete március’. Magyar Hírlap, Március 22 [online]. Available at: URL: https: //www.magyarhirlap.hu/tudomany/20210322-fekete-marcius.

Előadással és kiállítással emlékeztek a kommunizmus áldozataira a kispesti Reménység iskolában (2023) Magyar Kurir, Február 26 [online]. Available at: URL: https://www.magyarkurir.hu/hazai/eloadassal-es-kiallitassal-emlekeztek-kommunizmus-aldozataira-kispesti-remenyseg-iskolaban.

Emléktáblát avattak Bús János szalézi testvér feltételezett sírhelyén (2022) Magyar Kurir, December 12 [online]. Available at: URL: https://www.magyarkurir.hu/megszentelt-elet/emlektablat-avattak-bus-janos-szalezi-testver-feltetelezett-sirhelyen.

Friedman, J. (2001) ‘History, Political Identity and Myth. Lietuvos etnologija. Lithuanian Ethnology’, Studies in Social Anthro-pology and Ethnology, 1, pp. 41–62.

Gyáni, G. (2020) A Nation Divided by History and Memory: Hungary in the Twentieth Centu-ry and Beyond. L. – NY.: Routledge, 198 p.

Whelan, Y., Moore, N. (2006) Heritage, Memory and the Politics of Identity: New Perspec-tives on the Cultural Landscape. L. NY.: Routledge, 168 p.

Hermann, R. (2022) ‘1848–49–kultusz és em-lékezet’, Magyar Hírlap, Március 14 [online]. Available at: URL: https://www.magyarhirlap.hu/tudomany/20220314-1848-49-kultusz-es-emlekezet.

Huyssen, A. (2023) Present Pasts: Urban Palimp-sests and the Politics of Memory. Stan-ford: Stanford University Press, 192 p.

Juhász Dósa, J. (2021) ‘Történelmi emlékezet kissé másképp - néhány megjegyzés Sal Endre új kötetéről’, МА 7, Augusztus 25 [online]. Available at: URL: https://ma7.sk/irodalom/tortenelmi-emlekezet-kisse-maskepp-nehany-megjegyzes-sal-endre-uj-koteterol.

Litván, G. 1848 a magyar történelmi emlékezet-ben [online]. Available at: URL: https://rubicon.hu/cikkek/1848-a-magyar-tortenelmi-emlekezetben.

Millisits, M. (2021) ‘Akik a hazát szolgálták – Az 1848-as hősök emlékezete Budapesten’, Pest Buda, Március 15 [online]. Available at: URL: https://pestbuda.hu/cikk/20210315_megbecsuli_a_fovaros_azokat_akik_a_hazat_szolgaltak_az_1848_as_hosok_emlekezete_budapesten.

Paár, Á. (2021) ‘Az első magyar történelmi festő: Madarász Viktor emlékezete’, Mandiner, Január 7 [online]. Available at: URL: https://mandiner.hu/cikk/20210107_az_elso_mag-yar_torte elmi_festo_madarasz_viktor_emlekezete.

‘Petőfi emlékezete és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ereklyéi – kiállítás Sep-siszentgyörgyön’ (2023) Magyar Múzeumok, Március 13 [online]. Availa-ble at: URL: https://magyarmuzeumok.hu/cikk/petofi-emlekezete-es-az-1848-49-es-forradalom-es-szabadsagharc-ereklyei-kiallitas-sepsiszentgyorgyon.

Rigó, R. (2023) ‘Küzdelem a lelkekért (1. rész) – Pártállami törekvés a vidéki gyülekezetek megtörésére 1956 után’, Magyar Kurir, Január 30 [online]. Available at: URL: https://www.magyarkurir.hu/nezopont/rovatcim-kuzdelem-lelkekert-1-resz.

Tabajdi, G. (2023) ‘Küzdelem a lelkekért (2. rész) – Egyházbomlasztás’, Magyar Kurir, Március, 2 [online]. Available at: URL: https://www.magyarkurir.hu/nezopont/egyhazbomlasztas.

Tóth-Szenesi, A. (2023) ‘Ungváry: Oroszország lerakataként viselkedünk’, Internetes portált 444.hu, Február 05 [online]. Available at: URL: https://444.hu/2023/02/05/ungvary-oroszorszag-lerakatakent-viselkedunk.

‘Trianon emlékezete: amíg magyarul beszélünk, nincs veszve semmi’ (2022), Erdélyi Napló, Június 29 [online]. Available at: URL: https://erdelyinaplo.ro/eloemlekezet/trianon-emlekezete-amig-magyarul-beszelunk-nincs-veszve-semmi.

Bernhard, M., Kubik, J. (2014) Twenty Years Af-ter Communism: The Politics of Memory and Commemoration. Oxford: Oxford University Press, 384 p.

Wang, Z. (2017) Memory Politics, Identity and Conflict: Historical Memory as a Varia-ble. L. – NY.: Palgrave Macmillan, 151 p.

Загрузки

Опубликован

2023-10-30

Как цитировать

Кирчанов, М. В. (2023). ИСТОРИЧЕСКАЯ ПОЛИТИКА И МЕМОРИАЛЬНАЯ КУЛЬТУРА СОВРЕМЕННОГО ВЕНГЕРСКОГО ОБЩЕСТВА. Вестник Пермского университета. Политология / Bulletin of Perm University. Political Science, 17(3). https://doi.org/10.17072/2218-1067-2023-3-12-20

Выпуск

Раздел

Политические институты, процессы, технологии